Stadion
Habár az elsõ vélemények már 1948-ban napvilágot láttak egy új stadion építésérõl, az óriási
érdeklõdéssel várt magyar sztár, Kubala László 1950. júniusi érkezése nyilvánvalóvá tette, hogy a
Barça kinõtte a Les Corts Stadiont. A régi pályát, melyet 1922-ben létesítettek, néhány átalakítás
után 60.000 nézõ befogadására volt képes, s a további bõvítése gyakorlatilag lehetetlen volt.Ezért
az Agustí Montal Galobart vezette FC Barcelona igazgatósága 1950. szeptember 19-én megvásárolt
egy földdarabot Maternitat közelében, elég közel a régi Les Corts pályához.
Egy kellemetlen idõszak következett, amikor az új stadion bizottsága megváltoztatta elképzelését a
projekt helyszínérõl, s a Diagonal tetején fekvõ terület mellett döntött. Az ügyintézõkkel folytatott
alkudozások nem sok eredményre vezettek és sosem jutottak el egy végleges megállapodáshoz. A
vita Francesc Miró-Sans megválasztásáig folytatódott (1953. november 14.). Az új elnök különösen
ragaszkodott hozzá, hogy az új stadion terveit azonnal valóra kell váltani, s hivatalba lépése utáni
egyik elsõ döntésében kijelölte az új területet, nem a Diagonal tetején, hanem az 1950-ben
megvásárolt parcellán. Ezután március 28-án 60.000 szurkoló elõtt lefektette a Nou Camp
alapkövét, melyet a barcelonai érsek szentelt fel.
Az építkezés (1954-1957)
Az új stadion terveinek elkészítését Francesc Mitjans Miró, Josep Soteras Mauri és Lorenzo García
Barbón építészekre bízták. A klub az INGAR SA céget bízta meg a kivitelezéssel, akik 66,5 millió
pezetáért vállalták el a létesítmény felépítését másfél éven belül. Azonban a végsõ költségek
tetemesen meghaladták az ajánlatban szereplõt, s elérte a 288 millió pezetát. Az összeget
folyamatos bankkölcsönök segítségével elõteremtették, így felépülhetett a stadion, de a klubnak
ezután számos éven át törlesztenie kellett az adósságát.
A felavatás
1957. szeptember 24-ére jelölték ki a stadion felavatásának idõpontját. A szervezõbizottságnak -
mely a nyitóceremónia tervezésére alakult - két elnöke volt: Aleix Buxeres és Nicolau Casaus.
Szeptember 21-én a Barcelonai Tanács nagytermében José Maria de Cossío, a Spanyol Királyi
Akadémia tagja olvasta fel a kiáltványt, mellyel hivatalosan megnyitotta az új stadion
felavatásának ünnepségét.
A fesztivál napjára a város a klub színeibe öltözött. Az avatás ünnepi misével kezdõdött,
majd Barcelona érseke, Gregorio Modrego felszentelte a stadiont. Rögtön ezután a Gracienc kórus
elénekelte Handel (Messiás) Hallelujah-ját, majd körbehordozták a Montserrati Szûzanya képét. A
világ sport és politikai méltóságainak sokasága ült az elnöki páholyban Francesc Miró-Sans mellett,
beleértve a közlekedési minisztert, a sportminisztert, Barcelona polgári kormányzóját és
polgármesterét. Ez a jelentõs esemény elég volt, hogy ihletet merítsen a híres költõ, Josep M. de
Sagarra és megírja "Blau Grana" címmel szonettjét. Emellett megalkották a barcelonai stadion
himnuszát Josep Badia dalszövege alapján, melyet Adolf Cabané zenésített meg.
A Nou Camp lelátói még nem készültek el teljesen, de így is 90.000 ember elõtt nyíltak meg. A
nézõk elõtt felvonultak az egyesület egyes csoportjainak, Katalónia fociklubjainak és a Barcelona
szurkolói csoportjainak képviselõi, valamint a klubhoz tartozó csapatok. Ezután elénekelték az
elõbb említett himnuszt, majd fél ötkor következett a stadionavató meccs az FC Barcelona és a
Varsóból érkezõ lengyel csapat között. A Barça kezdõ tizenegye a következõ volt: Ramallets,
Olivella, Brugué, Segarra, Vergés, Gensana, Basora, Villaverde, Martínez, Kubala és Tejada. A
második játékrészre a felállás az alábbiakra módosult: Ramallets, Segarra, Brugué, Gràcia, Flotats,
Bosch, Hermes, Ribelles, Tejada, Sampedro és Evaristo. A játék a hazaiak 4-2-es gyõzelmével
végzõdött, ahol a gólokat Eulogio Martínez (a 11. percben õ rúgta a Nou Camp történetének elsõ
gólját), Tejada, Sampedro és Evaristo szerezték.
A félidõben 1.500 helyi néptáncos táncolt, majd 10.000 galambot engedtek szabadon. Elkezdõdött
egy új korszak az FC Barcelona történelmében.
A Nou Camp fejlesztése
Megnyitása óta a Nou Camp-ot napról napra fejlesztik és alkalmassá teszik az idõ múlásával
felmerülõ újabb és újabb igények kielégítésére. Az évek alatt a klub megújította az építményt és
környezetét, új létesítményeket épültek és a legmodernebb technikával szerelték fel a stadiont.
Amikor átadták, a Nou Camp kapacitása 93.053 fõ volt (az eredeti 150 ezres tervet feladták), s a
játéktér 107x72 méter nagyságú volt. Építése során leginkább betont és vasat használtak.
Az eltelt évek során fokozatosan bõvítették, az 1982-es spanyolországi világbajnokság miatt
115.000 fõre növelték a befogadóképességét. Fokozatosan kiépítették a sajtó munkatársai
számára szükséges helyiségeket és a TV szobát. Az elnöki páholy mellett az alapítvány tagjainak
és magáncélra is épült néhány erkély. Kiépítették a világítási rendszert, az elsõ reflektorfényes
meccset 1959. szeptember 23-án játszották a CDNA Sofia ellen. A nézõk szórakozását modern
kihangosító berendezés és színes, nagyméretû eredményjelzõ tábla szolgáltatja. A létesítmény
alatt kialakított parkolóban jelenleg 800 gépkocsi parkolását tudják biztosítani, emellett 8 lift segíti
a szurkolók mozgatását.
Napjainkban 98.787 ülõhelyen követhetik figyelemmel a nézõk a mérkõzéseket. A stadion
legmagasabb pontja 48 méter, a létesítmény alapterülete pedig 55.000 m2.
Az 1998-99-es szezon során az UEFA "ötcsillagos stadion" minõsítéssel ismerte el a Barça
otthonának nagyszerûségét. A stadionban a klub történetét bemutató múzeumot és mûvészeti
galériát alakítottak ki, s a régi játékosok és a VIP vendégek saját részlegbõl tekinthetik meg a
mérkõzéseket.
Rendezvények
Átadása óta a Nou Camp rengeteg sport és kulturális rendezvénynek adott otthont. II. János Pál
pápa miséjén 120.000 hívõ vett részt, de több híres könnyû- és komolyzenei elõadó is fellépett a
katalán szentélyben. Érdekesség, hogy 1963-ban a megszokottaktól eltérõen nem Madridban,
hanem Barcelonában rendezték a Franco tábornok tiszteletére kiírt Generalisimo Kupa döntõjét,
melyen a Barça 3-1 arányban legyõzte a Real Zaragoza együttesét.
1982-ben hazai pályán 100.000 nézõ elõtt hódította el a KEK-et a Barça a Standard Liege
ellenében. Több európai kupadöntõnek is otthont adott a stadion, 1972-ben a KEK döntõben játszott
a Glasgow Rangers és a Dinamo Moszkva (3-2). 1989-ben az AC Milan ünnepelhette itt a BEK
elhódítását, miután 4-0-ra kiütötte a Steaua Bukarestet. Legutóbb 1999-ben egy emlékezetes
Bajnokok Ligája döntõben diadalmaskodott a Manchester United a Bayern München felett (2-1).
Az 1982-ben a Spanyolországban rendezett Labdarúgó Világbajnokság nyitómérkõzésének volt
helyszíne a Nou Camp, s összesen öt meccset játszottak ebben a stadionban. Az 1992-es
barcelonai olimpia játékok labdarúgó küzdelmeinek központi pontja volt a létesítmény, s 1992.
augusztus 8-án itt játszották a Spanyolország - Lengyelország döntõt, ahol a katalán csapat
játékosait is felvonultató hazaiak gyõztek 3-2-re.
Az utolsó nagy ceremóniát a klub 100 éves évfordulóján rendezték. Az ünnepségek csúcsaként a
Barça 2-2-es döntetlent ért el a brazil nemzeti tizenegy ellen. A meccs elõtt a csapat összes
korábbi játékosa felvonult a játéktérre.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
