Az �p�tkez�s (1954-1957)

Az �j stadion terveinek elk�sz�t�s�t Francesc Mitjans Mir�, Josep Soteras Mauri �s Lorenzo Garc�a
Barb�n �p�t�szekre b�zt�k. A klub az INGAR SA c�get b�zta meg a kivitelez�ssel, akik 66,5 milli�
pezet��rt v�llalt�k el a l�tes�tm�ny fel�p�t�s�t m�sf�l �ven bel�l. Azonban a v�gsõ k�lts�gek
tetemesen meghaladt�k az aj�nlatban szereplõt, s el�rte a 288 milli� pezet�t. Az �sszeget
folyamatos bankk�lcs�n�k seg�ts�g�vel elõteremtett�k, �gy fel�p�lhetett a stadion, de a klubnak
ezut�n sz�mos �ven �t t�rlesztenie kellett az ad�ss�g�t.

A felavat�s

1957. szeptember 24-�re jel�lt�k ki a stadion felavat�s�nak idõpontj�t. A szervezõbizotts�gnak -
mely a nyit�cerem�nia tervez�s�re alakult - k�t eln�ke volt: Aleix Buxeres �s Nicolau Casaus.
Szeptember 21-�n a Barcelonai Tan�cs nagyterm�ben Jos� Maria de Coss�o, a Spanyol Kir�lyi
Akad�mia tagja olvasta fel a ki�ltv�nyt, mellyel hivatalosan megnyitotta az �j stadion
felavat�s�nak �nneps�g�t.

A fesztiv�l napj�ra a v�ros a klub sz�neibe �lt�z�tt. Az avat�s �nnepi mis�vel kezdõd�tt,
majd Barcelona �rseke, Gregorio Modrego felszentelte a stadiont. R�gt�n ezut�n a Gracienc k�rus
el�nekelte Handel (Messi�s) Hallelujah-j�t, majd k�rbehordozt�k a Montserrati Szûzanya k�p�t. A
vil�g sport �s politikai m�lt�s�gainak sokas�ga �lt az eln�ki p�holyban Francesc Mir�-Sans mellett,
bele�rtve a k�zleked�si minisztert, a sportminisztert, Barcelona polg�ri korm�nyz�j�t �s
polg�rmester�t. Ez a jelentõs esem�ny el�g volt, hogy ihletet mer�tsen a h�res k�ltõ, Josep M. de
Sagarra �s meg�rja "Blau Grana" c�mmel szonettj�t. Emellett megalkott�k a barcelonai stadion
himnusz�t Josep Badia dalsz�vege alapj�n, melyet Adolf Caban� zen�s�tett meg.

A Nou Camp lel�t�i m�g nem k�sz�ltek el teljesen, de �gy is 90.000 ember elõtt ny�ltak meg. A
n�zõk elõtt felvonultak az egyes�let egyes csoportjainak, Katal�nia fociklubjainak �s a Barcelona
szurkol�i csoportjainak k�pviselõi, valamint a klubhoz tartoz� csapatok. Ezut�n el�nekelt�k az
elõbb eml�tett himnuszt, majd f�l �tkor k�vetkezett a stadionavat� meccs az FC Barcelona �s a
Vars�b�l �rkezõ lengyel csapat k�z�tt. A Bar�a kezdõ tizenegye a k�vetkezõ volt: Ramallets,
Olivella, Brugu�, Segarra, Verg�s, Gensana, Basora, Villaverde, Mart�nez, Kubala �s Tejada. A
m�sodik j�t�kr�szre a fel�ll�s az al�bbiakra m�dosult: Ramallets, Segarra, Brugu�, Gràcia, Flotats,
Bosch, Hermes, Ribelles, Tejada, Sampedro �s Evaristo. A j�t�k a hazaiak 4-2-es gyõzelm�vel
v�gzõd�tt, ahol a g�lokat Eulogio Mart�nez (a 11. percben õ r�gta a Nou Camp t�rt�net�nek elsõ
g�lj�t), Tejada, Sampedro �s Evaristo szerezt�k.

A f�lidõben 1.500 helyi n�pt�ncos t�ncolt, majd 10.000 galambot engedtek szabadon. Elkezdõd�tt
egy �j korszak az FC Barcelona t�rt�nelm�ben.

A Nou Camp fejleszt�se

Megnyit�sa �ta a Nou Camp-ot napr�l napra fejlesztik �s alkalmass� teszik az idõ m�l�s�val
felmer�lõ �jabb �s �jabb ig�nyek kiel�g�t�s�re. Az �vek alatt a klub meg�j�totta az �p�tm�nyt �s
k�rnyezet�t, �j l�tes�tm�nyeket �p�ltek �s a legmodernebb technik�val szerelt�k fel a stadiont.

Amikor �tadt�k, a Nou Camp kapacit�sa 93.053 fõ volt (az eredeti 150 ezres tervet feladt�k), s a
j�t�kt�r 107x72 m�ter nagys�g� volt. �p�t�se sor�n legink�bb betont �s vasat haszn�ltak.

Az eltelt �vek sor�n fokozatosan bõv�tett�k, az 1982-es spanyolorsz�gi vil�gbajnoks�g miatt
115.000 fõre n�velt�k a befogad�k�pess�g�t. Fokozatosan ki�p�tett�k a sajt� munkat�rsai
sz�m�ra sz�ks�ges helyis�geket �s a TV szob�t. Az eln�ki p�holy mellett az alap�tv�ny tagjainak
�s mag�nc�lra is �p�lt n�h�ny erk�ly. Ki�p�tett�k a vil�g�t�si rendszert, az elsõ reflektorf�nyes
meccset 1959. szeptember 23-�n j�tszott�k a CDNA Sofia ellen. A n�zõk sz�rakoz�s�t modern
kihangos�t� berendez�s �s sz�nes, nagym�retû eredm�nyjelzõ t�bla szolg�ltatja. A l�tes�tm�ny
alatt kialak�tott parkol�ban jelenleg 800 g�pkocsi parkol�s�t tudj�k biztos�tani, emellett 8 lift seg�ti
a szurkol�k mozgat�s�t.

Napjainkban 98.787 �lõhelyen k�vethetik figyelemmel a n�zõk a m�rkõz�seket. A stadion
legmagasabb pontja 48 m�ter, a l�tes�tm�ny alapter�lete pedig 55.000 m2.

Az 1998-99-es szezon sor�n az UEFA "�tcsillagos stadion" minõs�t�ssel ismerte el a Bar�a
otthon�nak nagyszerûs�g�t. A stadionban a klub t�rt�net�t bemutat� m�zeumot �s mûv�szeti
gal�ri�t alak�tottak ki, s a r�gi j�t�kosok �s a VIP vend�gek saj�t r�szlegbõl tekinthetik meg a
m�rkõz�seket.